Mostanában beköszönt ez a kora nyári áprilisi idő, tavaly ilyenkor csak hűvösebb idő volt. Miután végeztem a kisérettségivel és a sulis nappal, így ebéd után egyből a Bujtosi-tó felé vettem az irányt a Nikon D60-as fényképezőgépem társaságában, ami az iskola táskámban volt mélyen elrejtettem el gondosan.
A tó pont kapóra jött, ugyanis már készülőben volt egy nagy „giga fotósorozatom” a tavaszról, ugyanis már előtte készítettem a képet, mint például a cseresznyefa virágáról, a tulipánokról, a nárciszokról és a gólyáról, mint főközponti elem, azokat már megtekinthető az instagram oldalamon. Áprilisi időben a tó nagyon szép arcát mutatta, csak helyenként horgászokkal, stégen ülő szerelmespárral és a játszótéren játszó gyerekekkel volt tele, meg repkedő pihékkel.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A fotózás szempontból eléggé piskóta helyzet, hogy ne látszódjon senki a képben, így szerencsére találtam pár semleges helyszín, ilyen volt például az üres stég, ahonnan készítettem pár hangulatos képet. Csak egyet hiányolom, a vadkacsákat. Pont eszembe jutott egy rím, ami így szólt.
Bujtosi-tó, hol a kacsa?
Továbbá készítettem képet a fából készült Nyíregyháza feliratról is, valamint a távol ágaskodó McDonald’s tábáláról is. A tóparti sétálás egy fajta nap levezető volt. Tó parton, már tavaly nyáron voltam legutóbb.