Hétfő óta dobja fel nekem a TikTok, hogy sorra buknak le a beteghajlamú ragadozók. Másképpen mondva sorba hullanak ki a csontvázak a szekrényből. Úgy látszik, hogy a pedofilok, vagyis másnéven PDF vagy cukros bácsik nem az utcán keresnek prédát, hanem az interneten és azon belül a közösségioldalakon vagyis elsősorban a Facebook-on.

Fotó: Reuters

De vannak azok a bizonyos profilok, akik időt nem sajnálva jelenítenek meg olyan videókat, melyben a cukros bácsik szépen buknak bele akár személyesen, akár egy telefonhívásban. Átalában azok a férfiak vadásznak, akik bőven fent vannak a harmincnál, de előfordulnak az én korom béliek is (én most vagyok 25 éves és nyáron leszek 26 éves), akik a meglett fiatal emberként nem a saját korosztályából, hanem annál lejjebb, még 18-nál is lejjebb, de még 14 alatt. Példának említeném buktatásként azt, hogy kiskorú lánynak kiadva magát férfiként elkezd beszélgetni egy olyan férfival, akik ismerősnek jelöl be az oldalon. Ezt a példát Jakab Dávid nevű TikTokkert hoznám fel, aki időt nem sajnálva pedofilokat buktat le és eddig baromi sokat buktatott már le. Dávid kiskorú lányként kiadva kezd beszéni azokkal a férfiakkal, akik szó szerint ismerősnek jelölték a bácsikák és természetesen hívásban is beszél hangtorzító program segítségével. Egy tipikusan az iRon Channel módszert használja, csak ő nem egy kislányt vetkőztet le, hanem az ilyen beteg hajlamú férfiakat buktat le.

Napokban ellepte nálam is a TikTok feedemet egy trend, amiben a 2016-os évet támassza fel. A videót látva olyan hangulatom lenne, mintha 10 évet visszamennék az időben és újra 16 éves lennék, de most leszek 26 éves, már lassan közel a 30-hoz.

Számomra a 2016 a fiatalságom meghatározója volt, vagyis ekkor indítottam el az Instagram fiókomat, ami mai napig üzemel, valamint ekkor aktívan videóztam a YouTube-on Lego Sorozat Official, majd későbbi Tirpák Mihály Pictures csatornán. Ekkor kezdődött fiktív csatorna portfólió átformálása a mai állapotra, vagyis ekkor indult el a fiktív NTV (ma: LRF 1), a FEM6, a PRO5, a VH3, a Hagyma TV, az AXN Spike és a fiktív magyar Sky csatornák. Sőt a Muzsika+ fiktív zene csatorna, de a Muzsika+ volt az első fiktív zenecsatornám.

Ma reggel elég szépen simán ment, vagyis meg volt a reggeli rutin, a reggelizés, a készülődés és utána kisétálni a buszmegállóba. Aztán beértem gond nélkül a busszal a munkahelyemre, majd beértem és elfoglaltam a helyemet az új irodában. Igen, már péntek óta ott vagyok fent a második emeleten.

Reggel nyolc óra után egyszer csak hírtelen változás történt, ugyanis elkezdett esni a hó, mely először kis pelyhekben, majd fokozatosan nagyobbra nőtt. Először sepregettem, majd lapátoltam a havat, hogy az ügyfelek gond nélkül tudjanak ügyet intézni. Aztán elindultam ebédér, inkább a kolléganőmre hallgatva busszal mentem ebben a nagy hóban két megállót, majd felsétáltam a McDonald’s-ba. Kikértem az ebédemet, majd visszamentem gyalog a kis utcákon labirintus formában. Mert semmi kedvem nem volt a nagy havazásban lámpára várni.

Ma reggel felkeltem, majd folytattam a reggeli rutinomat átöltözéssel, ágyrendbetétellel és reggelizéssel egy vajaskenyér és kakaó társaságában. Reggeli után készülődtem az útra, vagyis táska rendezés, mosdó, majd kabát és bakancs felvétel. Kiléptem a házból és látom, hogy a tegnapihoz képes még vastagabb lett a hótakaró, így szépen lassan sétálnom kellett, főként az izomlázas combommal. De olyan területen is mentem, ahol még nem volt fellapátolva a járda, majd kiértem a buszmegállóba és vártam buszt. De távolra láttam egy buszt, gondoltam csak a 17-es vagy a 27-es lehet, de nem azok voltak, hanem a 29-es körjáratos busz, amivel nem szoktam menni. Néztem is furán, hogy ez nem akkor szokott jönni.

Eredetileg 7 óra 10 percre kellett itt lennie, csak a busz 7 óra 13-ra volt a buszmegállóba. Felszáltam és leültem egy helyre, majd bedugtam a vezeték nélküli fülhallgatómat a fülembe és bekapcsoltam magamnak egy Spotify zenét. A busz csak lassan tudott menni, mert a hó annyira eset, hogy csúszós volt az út. Sőt a körforgalomnál is araszolás volt, szó szerint megbénult a város forgalma. Nagyvárosi vagyok, így vannak ilyen tapasztalatok. A busz csak araszolva indult megállóról-megállóra, így útközben szóltam a főnökömnek, hogy kicsit késni fogok a hókáosz miatt. De végül nyolc előtt beérkeztem, majd leraktam a táskámat a kishelységemen és kezemben ragadtam a hólapátot, majd letakarítottam a járdát, amennyire csak tudtam, mivel a kismunkagéppel eléggé rosszul takarították el helyenként, így nekem kellett még a kocsibejárót is felszabadítanom a hótorlaszoktól. Majd belülről a nagy szárnyas kaput is kiszabadítottam a hófogságából, így ez normálisan működik. Takarítás után pihentem, majd tízóraiztam és után kimentem a McDonald’s-ba harapnivalóért ebédre. De szépen lassan, mert valahol még nem takarították el a havat, így csúszós. Sőt sikerülte egy járdán mennem, ahol elfedte a hóteljesen és bokáig érő hóban kellet sétálnom kifelé. Majd megvettem az ebédemet és utána visszamentem a dolgozóba, majd elfoglaltam magam ebédig. Aztán megebédeltem, volt egy ebéd utáni szieszta, utána pedig megint lesóztam a járdát, hogy balesetmentes legyen, mivel estére mondták a harmadik felvonást.

Ma reggel a szokásos reggeli rutinommal indult, vagyis kelés, öltözködés, ágyrendbe tétel és reggeli, majd készülődés az útra. Majd kiértem az udvarra és olyan vastag volt a hó, amit még pár évvel ezelőtt láttam, azt hiszem 2013-ban vagy 2018-ban volt ilyen. Szépen lassan kibattyogtam a buszmegállóba, természetesen lassan, mert még voltak olyan járdák, ahol még nem voltak feltakarítva a hó. Így arra kellett figyelnem, hogy el ne csúszak a járdán, főleg a hó alatti jégpáncél miatt. Majd jött a busz időbe, amivel szépen beértem a munkahelyemre.

Beérkezés után egy kis adminisztrálás volt a jelenléti ívemmel, majd szépen lassan kisétáltam a McDonald’s-ba az ebédért. Útközben találkozta a volt gimis osztálytársammal, aki biciklivel ment a szakiskolába. Viccesen kérdeztem, hogy biciklin nem cserélt téligumira. Aztán meséltünk egymásról, hogy mi újság, utána mentünk két irányba, vagyis ő a suliba, én meg a Mekibe az ebédért. Majd felvettem az ebédet és után visszatrappoltam a munkahelyemre, utána egy kis pihenő, majd megtízóraiztam és ragadtam hólapátot a kezembe és eltakarítottam a havat a járdáról. Aztán a hólapátolás miatt elkapott a hóember építési kedvem, így ebédig megépítettem a hóember béta változatát, vagyis nem nagyon tudtam annyi havat gyűjteni a hátsó udvarban, így csak marékkal hordtam és szépen lépésről-lépésre, hóra-hóra. Majd délben mentem ebédelni a szokásos sajtburgeremet, kiskrumplival és majonéz mártással, majd visszamentem a hátsó udvarba befejezni a hóembert. Sapkaként találtam egy nem használt szemetest, két alufólia galacsint a szemre. Sőt faágakat orrnak, szájnak és a kezébe való vesszőt. Kavicsokat találtam gombnak, ráadásul ötöt, mivel az ujjammal megjelöltem a helyüket. De előtte csináltam kezet is hóból, majd díszítés után kicsit csinosítottam is rajta, de a fogjuk rá, hogy ez egy hóember. Nem a világ legszebbje, de az enyém, mert hosszú 8 év után építettem újra hóembert.

Hát igen, ismét elrepült egy év és ahogy itt a blogom már lassan hagyományhoz méltóan összefoglalom 12 részen keresztül az én kis évemet. 2025 más év, mint a korábbiak. Beindult az élet, voltak váratlan és várt események, de azért mozgalmasnak is mondanám, főként az év második felét. Most ebben a bejegyzésben az idei januári események kerülnek célkeresztbe

Ma van tíz éve, hogy azt pillanatot éltem meg, amikor is a magyar labdarúgó válogatott közel négy évtized után kijutott a 2016-os franciaországi labdarúgó VB-n.

2015-ben még csak 15 éves voltam és vasárnap volt, amikor megrendezték a pótselejtező meccset a Groupamában. Én az egész meccset az M4 Sporton követtem, ami egy visszavágó volt, mert három nappal előbb, 2015. november 12-én Kleinheisler László góljával 1-0-ra elverte Norvégiát. A visszavágó egy igazi tét meccs volt, úgy, mint holnapi Írország elleni meccs.

Mai napon a YouTube feldobott egy videót a Rohadt Citrom nevű csatornától egy zenei paródiát, melyben a ValMar nevű előadótól a Színvak című dalt parodizálja ki toklászokkal.

Egyből eszemben jutott az az időszak, amikor a 2010 években Pamkutya is csinált paródiákat, vagyis egyből a PamKutyáékra utalt, ugyanis tinikoromban csak zenei értelemben PamKutya paródiára függtem és valamelyik dalnak a szövegét részletesen a mai napig tudom kívülről. Most pedig 6 év telt el azóta, amikor is Pamék a Nem Tudja Senki című dal paródiával jelentkeztek és nem készülnek új paródiák (de beszúrnám, hogy a paródiák 2026-ban egy koncert kereten belül felhangzanak az MVM Dome-ban.), de most is nosztalgiázok rajtuk. De itt van helyette a Rohadt Citrom is, melyet egy kis gyerek készíti, szerintem kor tekintetében kb egyidős a húgommal, mivel ő is 10 éves. Megnéztem, hogy milyen dolgokat készít még a csatornán, vagyis főként zene paródia ügyileg. Volt olyan dal, amit kiparodizálta a paródiát, ez nem volt más, mint a Gangnam Style paródia a Pamkutyából, vagyis Facebook helyett YouTube. De más slágerekből is láttam paródiát, vagyis ott van a Majkától a Csurran Cseppen című dala, illetve a Besty-től a Sigma Boy, ami át volt értelmezve Wifi-re.

Három év telt el a Vendeles és Nabu eset óta. Négy év telte el az Iron Channel eset óta és hét év telt el a Nosika huncut Kingás sztori óta. A legutóbbi Vendeles eset óta abban reménykedtem, hogy megállunk a négynél, de mégsem. Itt van egy újabb YouTuber, akit szintén pedofiliával vádolják meg. Az Elfelejtett Bolygó csatornát és magát a tartalomgyártót nem is ismertem és nem néztem egészen idáig.

A csatorna tulajdonosáról, Váradi Pászkálról kikerültek konkrét felvételek, vagyis képernyőfotók tönkelege és egy hangfelvétel Gogger által. A Gogger videójára a YouTube algoritmusa által bukkantam rá és megnéztem a kemény 23 perces videót. A csatornáról annyit lehet tudni, hogy ilyen közéleti és paranormális tartalmakat készít. Sőt bele is kevert egy politikai ügybe is, amiről nem nagyon szeretnék teljesen részletezni, mert nem nagyon szeretek nyíltan politizálni. Szóval visszatérve a történet főszereplőjére. Valahogy az interneten az őszi évszak pedofil buktatási évszakja lehetne, ugyanis 2018. novemberében Nosika, 2021. novemberében Iron Channel és most 2025. októberében, pláne az utolsó napján Pászkál bukik le ilyesmivel. A videóban látott képernyő fotók és a hangüzenetek nem újak, ugyanis 1/1-ben egyből Nosika ugrott fel, hiszen ugyanazt csinálta 7 éve. Konkrétan kiskorúakra vadászik, főként azokra, akik 18 évet be sem töltik és nagykorúak nem lesznek.

A tegnapi napon voltam a barátnőmmel az egyik egykori gimnáziumi osztálytársam, Kanyuk Kincső Eszter kiállításán a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Jósavárosi Fiókkönytárában, ahol ki vannak állítva a festmények.

Kincső művészetére 2020-ban figyeltem fel, még a gimnázium kezdetén és ez nem az első kiállítása, még 2020-ban jártam először a Jósavárosi Művelődésiházban, még a gimis osztállyal. Tegnap éppen szabadnapos voltam, míg a barátnőm hamarabb végzett a tanulmányi nappal, így közös programként elmentünk megnézni. Maga a kiállításról az interneten értesültem és így őszi programok közé vettem, ugyanis már itt a benti programok ideje, így főként azokra fókuszálunk jobban.

A kiállításon vegyestechnikával készül képek vannak kiállítva, vagyis van olyan, ami akril festék technikával, vagy valamint anyag kidolgozási technikával van. Ugyanis az újrahasznosítás lett a sláger, így láttam egy szénából készült képeket, régi zsákdarabot ragasztva a vászonra, de még papírokból készült domborzati műveket is. A legjobb kép nálam egyszerűen a színes kép tetszett, ahogy lehet látni, hogy játszik a színekkel. Ezek az ilyesmiket szeretem, mert én is így játszok színekkel, vagyis példaként említeném a 2024-es Eurovíziós plakátomat, vagy a közelmúltban készült őszi utcai csendéletes művemet. De természetesen a gyapjúból készült kép is tetszik olyasmi, mint a három chips darabkát nagyítanám fel és látszik az arra jellemző kunkorodó kiemelés. Nagyon jó látni, hogy hozzám hasonló emberek jókat alkotnak és szeretem nézni a kész műveket, hogy abból is tudjak inspirációt meríteni a következő rajzaimhoz.

Aki kíváncsi Kincső kiállítására, annak érdemes megnézni október 31-ig, ugyanis addig tart a kiállítás a fiókkönyvtárban.